Szervezett „igen-kampányra” készülnek a Tisza-aktivisták a Voks 2025-ön

Ez, és az ezzel párhuzamos szavazólap-gyűjtés gyanúja viszont felveti a manipuláció lehetőségét.

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása sokaknál kiverte a biztosítékot.
„Mely európai kormányok kérdezték meg állampolgáraikat, hogy akarják-e az EU a háborúban álló Ukrajnával való bővítését?” – tette fel a kérdést Georgi Markov, Magyarországon élő egykori bolgár alkotmánybíró, amikor a Magyar Nemzet Ukrajna EU-csatlakozásáról kérdezte. Hozzátette: üdvözli a magyar kormány döntését, miszerint véleménynyilvánító szavazást indított Ukrajna uniós tagságának felgyorsításáról. Markov szerint ez a közvetlen demokrácia legmagasabb formája, különösen, ha olyan kérdésről van szó, amely „minden magyar család életét érinti”.
Ezt is ajánljuk a témában
Ez, és az ezzel párhuzamos szavazólap-gyűjtés gyanúja viszont felveti a manipuláció lehetőségét.
Egy másik, ugyanakkor rendkívül jelentős aspektust is említett a szakértő: „megkérdezték valaha az ukrán népet, hogy szeretnének-e csatlakozni?” Felvetődött, hogy egyáltalán van-e jogi lehetőség arra, hogy az ukránokat megkérdezzék, hiszen – Markov emlékeztet – Zelenszkijék a háborús helyzet miatt felfüggesztették a választásokat, amiket 2024 tavaszán kellett volna tartani.
A bolgár szakértő elmondta, hogy bár papíron megtörténhetne Ukrajna csatlakozása, az ország koránt sem teljesíti az uniós szerződéskben rögzített feltételeket.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar bérek csökkennének, nőne a munkanélküliség, tönkremenne a mezőgazdaságunk, és ezzel még messze nincs vége.
Ukrajnában nincs jogállamiság – szögezte le, hangsúlyozva, hogy éppen ez a brüsszeliták egyik vesszőparipája, amellyel például Magyarországra is próbálnak nyomást gyakorolni.
„A parlament háttérbe szorult, az ellenzék börtönben van, a tüntetéseket betiltották, a kisebbségeket bántalmazzák és a cenzúra még a kommunizmust is felülmúlja” – sorolta.
Markov Szerbia példáját hangsúlyozta: más államok évtizedeket várnak a csatlakozásra. Déli szomszédunk 2008 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, tagjelölti státuszt pedig 2010 decemberében kapott. Noha a csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában meg is kezdődtek, alig jutottak előre.
Miben áll Ukrajna „felkészültsége” az EU-tagságra Szerbiához képest, hogy az utóbbit nem vesszük fel gyorsított eljárással? – tette fel a kérdést.
Ezt is ajánljuk a témában
A kijevi csúcson von der Leyen méltatta Ukrajna haladását az uniós normák elérése felé.
Az egykori bolgár alkotmánybíró hangsúlyozta: más uniós tagállamoknak is követniük kellene Magyarország példáját, és szavazás keretében megkérdezni a lakosságot arról, hogy mit gondolnak az EU Ukrajnával való bővítéséről.
Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP